Kezdőlap (Laphámrák)

 Betegségek 

Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Betegségek » Laphámrák


 

Laphámrák

Betegségek  Laphámdaganat  Laphámsejtes rák

Laphámrák
Squamosus sejtes (epidermoid) carcinoma (ejtsd: szkvamózus sejtes karcinóma); a laphám sejtjeiből kiinduló rák. A sejtek vékonyak, laposak, halpikkelyre emlékeztetnek, ezek képezik a bőr, a szájüreg, valamint a hangszalag hámját.


- a laphám sejtjeiből kiinduló rák. A laphámsejtek vékonyak, laposak, halpikkelyre emlékeztetnek. Ezek képezik a bőr, a szájüreg, valamint a hangszalag, méhnyak, hüvely, vulva (külső nemi szervek) hámját.

Laphámrák: Döntően dohányosokban fordul elő. A tumor a tüdő
hörgőit fedő nyálkahártyán kezd növekedni, és hamar áttöri a hörgők falát,
ráterjedve a szomszédos tüdőszövetre. A vérköpés gyakran ennek
a tüdőráknak a jele.

- carcinoma planocellulare, planocellular cancer
lápisz - lápis, ezüst-nitrát pálcika, silver nitrate
lapoc - spatula, kenőlapátka, nyelvkanál, spatula ...

Laphámrák
A laphámrák a leggyakoribb rosszindulatú hüvelydaganat, mely általában 65 éves kor fölötti nőket érint. Kialakulásának oka nem ismert, bár a kutatók a HPV kóroki szerepét feltételezik. A leggyakoribb tünet a hüvelyből jelentkező vérzés.


carcinoma planocellulare
A bőrrák egy típusa, amely bazálsejtes karcinoma néven is ismert. Az arcon és a nyakon jelenhet meg. Más rákbetegségekkel szemben legtöbbször nem halálos kimenetelű, mivel nem képez áttéteket.

-Laphámrák /Spinalioma
Általában ugyancsak 50 év felett keletkezik, elsősorban a napfénynek kitett területen, főként az arcon, kézfejeken. Vöröses színű, gyakran kifejezett szaruképződést mutató képlet. Gyorsan nő.

A jellegzetesen a nagyhörgők rákja, főként a férfiaknál fordul elő. Lassan, inkább helyben növekvő daganatot képez, így általában műtéti úton eltávolítható.

- Laphámrák: Kialakulásában a dohányzás döntő szerepet játszik. A daganatok a nagyobb hörgőket borító nyálkahártyából indulnak ki. A tumor gyakran a hörgőkön túlra is terjed. A vérköpés a laphámrák tünete lehet.

(laphámsejtes karcinóma) Férfiakban a tüdőráknak ezen típusa fordul elő leggyakrabban. A főhörgők hámjából indul ki. Nem terjed olyan gyorsan, mint a tüdőrákok más típusai.

Laphámrák (felső kétharmad)
Adenocarcinoma (alsó harmad - Barrett-oesophagus)
Sarcoma stb.

A sohasem az ép bőrön keletkezik, mindig megelőzi valamilyen krónikus folyamat, melynek a talaján kialakulhat. Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett szoláris keratózis (szoláris = napsugárzás okozta).

A laphámrák és az adenokarcinóma egyaránt férfiaknál gyakoribb, mint nőknél. A laphámrák a feketék, míg az adenokarcinóma a fehérek között fordul elő többször. Leggyakrabban a nyelőcső alsó harmada érintett.
A nyelőcsőrák rizikótényezői ...

A ok gyakran nyílt sebeknek (fekélyeknek) tűnnek, és általában beterjednek az alattuk fekvő szövetbe.

A bőr laphámrákja.
fibrolamellaris hepatocellularis carcinoma (CA), például carcinomata
Primer rosszindulatú májdaganat, melyben a malignusan elfajult hepatocyták között kötőszövetes lemezek láthatók. Syn oncocytás hepatocellularis daganat.

Elszarusodó (spinalioma)
A spinalioma a hám középső rétegéből kiinduló bőrrák. A spinalioma a legtöbbször a napfénynek kitett területeken jelenik meg, de a bőrön, vagy a nyelv és a száj nyálkahártyáján bárhol előfordulhat.

A fej-nyaki laphámrákok 26%-ában molekuláris biológiai módszerekkel humán papillomavirus (HPV) mutatható ki, de a legszorosabb HPV-vel való összefüggés a szájgarati laphámrák esetében tapasztalható.

Elszarusodó metastasisa a leggyakoribb a nyaki regioban, fej-nyaki tumorok áttéteként, gyakori a cysticus degeneratio, nagyon könnyű összetéveszteni inflammalódott lateralis nyaki cystával , jellemző az atípusos, ...

Ritka a laphámrák, a differenciálatlan sejtes rák és az adenocarcinoma.

A végbélnyílás körüli bőrterületrol kiinduló bőrrák () lassan növekvő, nem gyógyuló, kifekélyesedett seb képében jelentkezik.

A másik hámeredetű rák, a carcinoma planocellulare vagy valódi laphámrák (spinalioma) hasonló lokalizációk mellett a testen még több helyen mutatkozhat.

ez esetben is ún. ról van szó, de a többi formától
- szövettanilag eltérőek
- érzékenyebbek a sugárkezelésre
- jobban kezelhetők
- kevesebb a kiújulás és az áttét
mindezek miatt
-jobb a betegek 5 éves túlélési aránya.

A gégén vagy közvetlen környezetében kialakuló, áttéteket adó daganat, legtöbbször laphámrák.
A betegség oka:
Dohányzás és idült gégegyulladás elősegíti kialakulását. A betegek több, mint 90 százaléka férfi, 80 százalékuk 40-70 év közötti.

Megfelelő kezelés híján ezekből idővel pikkelysejtes fejlődhet ki. A megelőző kezeléshez ma már számos modern eszköz áll rendelkezésre. Az optimális módszer kiválasztása a pácienst kezelő szakorvos feladata.

38 olyan nyelőcső laphámrákos beteget kezeltek fotodinámiás eljárással, akiknek vagy mono- vagy multifokális léziója túl nagy volt a reszekciós endoszkópos eljáráshoz, a sebészi megoldáshoz pedig túl öregek vagy betegek voltak, ...

Szövettanilag általában jól differenciált .
Tekintettel aránylag lassú terjedésükre, részleges maxillarezekcióval nagy százalékban érhető el hosszú ideig tartó tünetmentesség. Áttétet aránylag ritkán ad.

A nyelőcsőrákok 95%-a laphámrák vagy adenocarcinoma. Bár a nyelőcsőlaphámrák és az adenocarcinoma szövettana és előfordulása különböző, számos kockázati tényezőjük (dohányzás, táplálkozási szokások), valamint a daganatkialakulás folyamata hasonló.

Az elváltozások döntő többsége a szervet bélelő nyálkahártya felszíni rétegéből származó . Ritkábban fejlődik ki daganat a mélyebben található mirigyekből (adenokarcinóma), akkor is inkább az alsó harmadban.

Spinalioma (elszarusodó laphámrák)
Legtöbbször az arcon, nyakon, kézháton látjuk, de szintén előfordulhat bármely bőrfelületen.

A nyelőcsőrák (-típusának) kialakulásának valószínűsége igen erőteljesen nő a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás esetén.

Valódi, a hüvelyben kialakuló daganat legtöbbször a HPV fertőzés talaján kialakuló laphámrák. Kialakulására fokozott a kockázat azon egyének esetén, akiknek korábban szintén HPV okozta méhnyak-, vagy szeméremtest rákjuk volt.

A nyelőcső jának keletkezésében szerepet játszó potenciális rizikófaktorokat számos epidemiológiai vizsgálatban tanulmányozták és összegezték. Kóroki jelentőségüket a különböző populációkban eltérően értelmezték.

A méhnyakrákos esetek döntő többsége - 80-90%-a - laphámrák, és csak az esetek kisebb hányadában fordul elő mirigyrák.

Az 1990-es évekig a volt a leggyakoribb hörgőráktípus. Leginkább dohányzó férfiak körében fordul elő.
Mirigyhámsejtes rák (adenokarcinoma)
Gyakorisága az utóbbi időben növekszik.

A nehezen gyógyuló, rossz szagú váladékot termelő, nedvedző seb esetében már gondolhatunk laphámrákra, ez leggyakrabban a pénisz makkján, illetve a makk tövénél lévő árokban, azaz a sulcus coronarisuban jelentkezik.
A péniszrák diagnózisa ...

Bazálsejtes bőrrák ", Elszarusodó ", Melanoma ", Kaposi-szarkóma ", Paget-kór "
Vissza Főoldalra ...

A nyelőcső -carcinoma szövettana leginkább elszarusodó vagy el nem szarusodó laphámrákot mutat.

Ennek késői következménye lehet. Ebből a szempontból kiemelt jelentősége van a nemi szervek papillómáit okozó HPV 16-nak és 18-nak.

A Paget-kóros terület alatti mirigyekben már valódi rák is előfordul. Olykor nehéz elkülöníteni a Bowen-kórtól. Talán a legfontosabb különbség, hogy a Bowen-kór laphámrákká alakulhat, míg a Paget-kór alatt valódi mirigyrák figyelhető meg.

A dohányfüsttel belélegzett radioaktív részecskék ezután lerakódhatnak a segmentalis bronchusok bifurkációiban, amely a egyik leggyakoribb lokalizációja.

Lásd még: Lásd még: Tumor, Melanoma, Bőrrák, Tüdőrák, Akut

Betegségek  Laphámdaganat  Laphámsejtes rák

 
RSS Mobile